1989 - Ausztria - Olaszország - Spanyolország
| Amikor Olaszországot elhagytuk, akkor - sajnos - egyik kórustársunkat is el kellett hagynunk, mert nem kapott vízumot Franciaországba, és így nem tudott tovább jönni velünk. Bene Antal (Tóni) elbeszéléséből - részletesen el lehet olvasni, hogyan is történt a dolog ... Ezután hosszú út következett Franciaországon át Spanyolországba, a legemlékezetesebbek a ragyogóan kivilágított városok voltak a francia Riviérán, de a tenger nappal is gyönyörű volt. Átlépve a spanyol határon egy kempingben töltöttük az éjszakát, majd a tengerparton haladtunk lefelé, egészen Barcelonáig. Menet közben több városban is megálltunk, a legfelejthetetlenebb talán Tarragona volt. Barcelonát csak pihenőhelynek terveztük, de végül is adtunk este egy kis koncertet a szálloda utcájában levő templomban, miután délután megnéztük a város nevezetességeit - a gótikus negyedet, a kikötőt, Kolombusz szobrát, a Santa Maria hajót, a Gaudi-házak közül néhányat és a Sagrada Familia templomot. Másnap elértük Valenciát, ahol a várostól nem messze, de egy, a tengerparthoz közel levő szálláshelyen laktunk, így szabadidőnkben élvezhettük a napsütést, a tengert. Több koncerten is szerepeltünk, majd közös programokat szervezett meghívónk, az Orfeo Veus Juentes spanyol kórus, részt vettünk például a San Onofré(?) ünnepség keretén belül egy tüzijátékos felvonuláson, ami igazán nagy élmény volt ! |
Hazafelé ...
| Spanyolországból hazafelé jövet úgy terveztük, hogy Olaszországban még megpihenünk egy éjszakára, egy meráni kórussal folytattak Tündiék előzetes tárgyalásokat, de valamilyen félreértésből adódóan amikor megérkeztünk, nem várt bennünket senki, és telefonon sem tudtuk elérni azokat, akikkel annakidején a megbeszélések folytak. Így magunknak kellett szállás után néznünk, ennek történetét meséli el Tóni (Bene Antal) a következő kis elbeszélésében. |